Hétfő reggelre rengeteg hó esett, tényleg sok, nem túlzás azt írnom, hogy rengeteg, sőt. 2x rengeteg. Mára ez olvadt, alig maradt mutatóban, ez annyira nem jellemző itt mifelénk,  ez a változó klíma jele. 

Mai nap........nem lesz nagy mulatság, de nem lehet minden nap buli. 

Covid- tombol itt is. Nagyon magas a napi  új fertőzöttek száma. Különben már nem érdekel, vagyis nem érdekelne, de a jövő hónapban szeretném, ha fiam meglátogatna, nem tudom mi lesz így belőle.  Mi zár be? Reptér, ország? Most robogott át rajta a vírus(a fiamon), remélem hamarosan lesz egy hivatalosan negatív tesztje.  Három oltása van, az oké, de tegnap benyögte, hogy útlevele lejárt, azt csináltatnia kell. Basszus, azt terveztük, hogy február közepén jön.  Erre most szól. Addig nem merek repjegyet venni, amíg nincs a kezében az új, ropogós úti okmánya.

A mai napról akartam bővebben írni, de nem megy. Végig pörgetem a fejemben a teendőimet, és már unom. Főznöm kell, meg... tornázni és tanulni fogok na ez legalább valamennyire érdekes, ha nem is érdekes, hasznos.

De erről mit írjak? Tornázom, mert akkor  30 percig azt érzem, hogy teszek magamért valamit, tanulás meg... az állampolgársági teszt miatt van. Mondjuk az érdekes, bár az  a kérdés, hogy ennek az országnak hány százaléka mezőgazdasági terület jelenleg, az nem annyira izgalmas, persze tudom, és ez jó. Tehát tanulok és tornázom, de kellene még egy t betűs elfoglaltság, mert akkor meglenne a TTT. Emlékeztek arra régi műsorra. Na, most jól elárultam, hogy kb. hány éves is lehetek.:D 

Ma hajnalban(alvás helyett) olvastam valamit, annyira kifejező, minden sorát érzi az ember...Nemes Nagy Ágnes Enyhe tél című versét.